1.RÉSZ Visszatérés Mystic Fallsba

   (Katherine szemszöge)

Hajnalban elsétáltam a Mystic Falls tábla mellett. Egy pillanat alatt a Salvatore ház elött áltam. Damon nyitott ajtót.

-Szia!- mondtam leplezett örömmel már 145 éve nem láttam Damont! Jó hír h ugyanolyan jól néz ki!

-Szia.- mosolyodott el- tudtam h eljössz.- megvontam a vállam.

-Hiányoztál.

-Na persze másfél évszázada először?

-Be mehetek? Elmesélem.- látszott rajta h nem biztos benne h ez jó ötlet de mégis behívott. Beléptem és megpillantottam Nancy-t Leont és Stefant. Nency és Leon szokásosan veszekedtek. Stefan pedig mártír arckifejezéssel az arcán naplót írt. A kedvenc családom. Elmosolyodtam. Nency hatalmasra nyitotta gyönyörű zöld szemét és rám meredt. Majd vámpírsebességgel fojtogatni kezdett. 

-Héééé.......

-Mégis h gondoltad?! Csak szépen besétálsz 145 év után és mosolyogva kijelented h nem értél rá?

-Damon hívott. De igen úgy terveztem!- Nancy megcsóválta a fejét és megölelt.

-Üdv újra a családban!-vigyorgott Leon is.

-Szia...-Stefan csak ennyit tudott kinyögni. De tőle nem is vártam többet.

-Na akkor..... ülj le Kath!

Ne már Damon! Nem veszem be h a azért hívtál ide h csevegjünk!- a fiú szeme megvillant.

-Hát nem igazán. Az érdekelne h miért néz ki úgy egy.... ismerősünk mint te.- csatlakozott végre Stefan is.

-Öööö....eeeggyy....ismerős, Stefan?- gúnyolódtam- Csak nem cseréltél le?-amint kimondtam ezt a mondatot meg is bántam. Régen igazából mindhárom Salvatore fiúval kavartam. Ezért sokat veszekedtek. Nancy törte meg a csendet.

-Van egy hasonmásod Keth! Hogyan?

-Ez egy átok... De ugye nem olyan szép mint én?- húztam őket.

-De.- mondta unottan Damon. Nem foglalkoztam vele- Egyébként miért ilyen fontos? 

-Több vámpír ismerősöm felhívott h Mystic Falls-ban van e a hasonmás. Sőt egy vérfarkas is. Ez nem véletlen!

-Csak nem féltitek.... h is hívják?

-Elena.-mondta Leon.