Carmen szemszoge:
Negyed oraval kesobb ertem be a szoloertekezletre es elkeserito volt korulnezni a sok oreg es unalmas emberen... Amikor azt mondtam apanak eljovok, hatalmasat tevedtem. Meg egyszer korbeneztem mielott belemelyedtem volna Elena "sulyos" hianyossagaiba mikor megpillantottam egy velem kb egykoru fiut aki valoszenuleg hasonloan szamuzve volt fiatalabb tesoja gondjait intezni. Egy pillanatra a tekintetunk talalkozott, gyorsan elkaptam a fejem de mar keso volt. Az icipicit gunyos de meg is felejthetetlen mosolya befeszkelte magat a gondolataimba. Egesz vegig azon gondolkodtam h kinek a testvere es... h engem nez e. Mikor vegeztunk rogton megtudtam h igen.
-Szia. Leon vagyok.- ramkoszont! Sikerult kozombos arcot vagnom mire megjegyezte- Tudod. A srac akit annyira neztel.
-Hmm ugye tudod h ez nem a legjobb csajozos szoveg.- mosolyogtam
-Mit szolsz ehhez?: Hazakiserhetlek?- mondta de ugy h nem lehetett nemet mondani. En azert megprobaltam mert tudtam h apa utalja ha egy fiuval megyek haza.
-Muszaj lehervasztanom a mosolyod.
-Ugyan. Senki se tudja meg.- mosolygott es osszekulcsolta az ujjait az enyeimmel. Fejevel az ajto fele intett en pedig elvorosodtem. Egesz uton fogta a kezem. Igaz h vegig szivatott de nem bantott meg.
-Szia. Orulok h megismertelek.- kicsit csalodottnak tunt.
-Nem akarsz bejonni?- kerdeztem de kozvetlenul a kuszob elott megallt.- Mi az? Gyere be nyugodtan.- kesobb rajottem h ez a mondat engedte h belepjen. Bementunk es megkinaltam kaveval. Aztan gyorsan elmentem csokissutiert (hm...a kedvencem) es mar mentem is vissza de mikor visszaertem apa allt az ajtoban egy fa toltennyel toltott puskaval es Leonra szegezte.
-Mit csinalsz Apa?!- alltam ele
-Menj onnan Cari! Ez egy szornyeteg, ez egy vampir. Egy ilyen olte meg anyukadat!- az arcan a harag es a megvetes tukrozodott. Elkepedve fordultam Leonhoz.
- Te....
-Neked kell megolnod.- mondta apa - Tessek. -nyujtotta felem a puskat, de a masik kezeben keszenletben volt a karo.Hezitaltam. Nem akartam megolni. Nem voltam kepes ra. - Vedd el.- emelte fel a hangjat apa. Remego kezzel elvettem a fegyvert. Leon lassan megrazta a fejet. Lattam rajta h nem tudja mit fogok tenni. Oszinten, en se tudtam.
-Carmen....
-Lojj!- uvoltott ram apa es raebredtem h tole jobban felek mint Leontol.-Mire varsz?!-dontottem. Es kilottem apa kezebol a karot. Mire teljesen kikelt magabol.- Rendben! Akkor valaszd ezeket a verszivo vadallatokat. De addig ne gyere vissza amig nem vagy kepes leloni egy ilyen ferget.- konnyek gyultek a szemembe, megragadtam Leont es kifutottunk. Aztan o hirtelen vampirsebesseggel kezdett futni es magaval huzott. Az erdo kozepen alltunk meg es elvesztettem az egyensulyom de szerencsere elkapott. Zokogni kezdtem viszont o atolelt.
-Ez a nap teljesen orult-zokogtam egy idegent valasztottam az apam helyett aki most latni sem akar.-fejeztem be magamban a mondatod. Ebben a pillanatban felneztem a gyonyoru szemeibe o pedig letorolte a konnyeket az arcomrol. Utanna pedig megcsokolt pedig alig ismerjuk egymast de osztonosen biztonsagban ereztem magam mellette.
Nancy szemszoge:
A Grillben ucsorogtem es valaki oda jott mellem-
Nancy szolj Kat-nak h Klaus hamarosan a varosba jon.- hadarta a ferfi.
-Elijah?-sikitottam oromomben es a ferfi nyakaba ugrottam. Elijah szorosan atolelt.- Annyira orulok h itt vagy! Mikor talakoztunk utoljara? 1900...
-1910-ben -mosolygott Elijah. Es kozben elengedett.- Figyelj. Klaus mindent megtenne azert h feloldja az atkot es h bosszut aljon Katherine-n. Itt Mystic Fallsban mindkettot elintezheti. Csak napok kerdese... Nem akarom h bajotok essen. Igerd meg h ovatosak lesztek!
-Igerem apu.-gunyolodtam.
Katherine szemszoge:
-Talalkoztam Elijhaval. Azt uzeni h ne allj szoba idegenekkel. Meg Klaussal. He Kat! Te sirtal?- csodalkozott Nancy.
-Nem.- probaltam eltuntetni a konnyek nyomait.
- Mi a baj?-ult le mellem.
-Semmi csak.... tudod mit? Van kedved egy fogadashoz?-ertetlenul nezett ram de hamar kivancsi lett.
-Mirol lenne szo?
- Mondjuk... Ki bolonditja elobb magaba Klaust?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése